Tarcsafalva

Tarcsafalvát 1333-ban a pápai tizedjegyzék villa Tortha, majd Tarka néven említi. 1462-ben Tarchafalva formában jelentkezik. 1567-ben a regestrum 6 kapuval jegyzi. 1602-ben már Tarcsafalva a neve.

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja (név nélkül) a pápai tizedjegyzék szerint 5 banálist fizet. 1334-ben Benedek pap 2 banálist. Ez a XIV. századi templom a gótikus korban nyert részletekkel 1898-ig állott fenn.

Orbán Balázs részletes leírást ad a régi templomról: a késő gótikus kor alkotása, „mely szép arányaival s díszes ékítményeivel gyönyörködteti a szemet…” Szentélye poligon záródású, kis gerelyívű ablakocskával, a hajó két ablaka magasra nyúló, csúcsíves. A nyugati főkapu és a déli mellékkapu szintén gótikus.

Eredetileg boltozott volt a hajó és a szentély is, amire bizonyság a gyámkövek és a külső támpillérek maradványa. A deszkamennyezet 1701-ben készült. Szentségfülkéje, liliomszerű virágdísszel, szintén a gótikus kor emléke. A hajó festett, kazettás mennyezete 1756-ból való. Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció után az unitárius vallásnál állapodnak meg.