Sükő

Sükő neve 1404-ben bukkant fel először írott forrásokban, de a régészeti adatok (a fellelt kerámiamaradványok) arról árulkodnak, hogy Hodgyához, Farcádhoz és Lengyelfalvához hasonlóan Sükő is Árpád-kori település, az 1200-1300-as években már laktak itt emberek.

Középkori emlék nem maradt fenn Sükőről, emiatt ki is esett a kutatók látóköréből. 

Az ilyen falvak múltjának legfontosabb forrása az egyházközségi levéltár - állítják a régészek. Sükő esetében azonban ezt nagyon megviselte az „1916-os pusztulás”, amikor betörtek a románok, feldúlták a templomot, és megkaparintották az irattárat. Ekkor veszett oda az összes családkönyv, ügyiratok és anyakönyvek. Voltak iratok, amelyeket sikerült megmenteni, ezekből derül ki, hogy elég gyakoriak voltak a határsértési és határpereskedési ügyek Farcáddal, Malomfalvával és Lengyelfalvával. Volt olyan, amikor a szomszéd falvak lakói fejszével felszerelkezve jöttek kiszabni az új faluhatárt.

A Felsőboldogfalvához tartozó református falu 300 év alatt nem kevesebb mint ötször kellett új templomot építsen a falubelieknek - ami példa nélküli Udvarhelyszéken. Az első még az 1673-as önállósodáskor épült (fából), de 20 évvel később földcsuszamlás miatt tönkrement. A második szintén fából készült, de alig két év után villám sújtotta. A harmadik már kőből épült, nem éppen könnyen: az egyház elszegényedése miatt pénzt kellett gyűjteni befejezéséhez (64 településen, még Nagyenyedig is eljutottak). Utólag kiderült, hogy rossz helyen rosszul építették fel, ezért örökösen javítani kellett. Amikor már veszélyessé vált, a sükőiek elhatározták, hogy építenek egy újat a falu felső részén. 26 évig épült, 1841-ben szentelték fel. Többször is javítani kellett, végül a 70-es években földcsuszamlás miatt a hajót le kellett bontani, csak a tornya maradt meg, amit ma „sükői ferde toronyként” ismerünk. 1983-ban (amikor az országban tombolt az egyházellenes kommunizmus) új helyszínen épült az ötödik templom.