Pálpataka

Pálpataka Korondtól 7 km-re északra, a Miklós patak mentén, 900-1000 méter közötti tengerszint feletti magasságban fekvő szétszórt település.

Első említése 1550-ből való. Eredetileg Korond tizenegyedik tízese volt, majd a 20. század elején önálló község lett. Később újra Korond igazgatása alá került.

Pálpataka jellegzetes erdélyi szórványtelepülés. Az erdős hegyekkel övezett magas fekvésű falu Korond felől közelíthető meg. Korond a falu hajdani anyatelepülése. A fazekasságáról híres falu évszázadokon át nagy területű hegyes-erdős határt, roppant kiterjedésű havasokat mondhatott magáénak, melyeken szórványtelepülések jöttek létre. Ezek a XX. század elején elszakadtak az anyaközségtől. A korondi szórványtelepüléseket összefoglalva „korondi hegy”-ként emlegetik, illetve Pálpataka és Fenyőkút néven.

A favágás, a zsindelykészítés és a sertésmakkoltatás szinte természetes havashasználati módnak tekinthető a történelmi dokumentumokkal elérhető legrégebbi időben. A tanyán lakó korondiak száma a XIX-XX sz. fordulója táján fokozatosan növekedett. A XX. sz. közepére a korondiak pálpatakai szállásai állandóan lakott hegyi tanyákká alakultak át, amelyek korondi eredetű lakossága egymással társadalmasult.

Az itt élő emberek élete szorosan kötődik a természethez, ismerete létszükséglet számára. Számos gyógynövényt ismernek és használnak gyógyításra.