Küsmöd

Küsmöd  Firtossal egybefüggő Fiastető nyugati alján, a Kis-Küküllőbe igyekvő Küsmöd patak völgyében helyezkedik el Küsmöd. Mindenfelől magas hegyek övezik. Egyes feltételezések szerint a Küsmöd név a patakra utalva a „kis (küs) meder” szavakból származik. A falut már 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék Kusmund néven.

1332-ben már önálló egyházmegyeként szerepel. Dombot koronázó, gyönyörű templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A templom a XIV. században épült, 1446-ban a pápától búcsúengedélyt kapott, nem sokkal ezután Hunyadi János adományából felújították. A gótikus templomot kőkerítés veszi körül, és különálló fatornya van.

A középkorban katolikus falu a reformáció idején református lett a templommal együtt. A bükkerdő borította, rejtett, szűk völgyben letelepedő székelyek voltak a falu alapítói. Kezdetben erdőirtással foglalkoztak, majd a megtisztított területeken kialakították a földműveléshez, lakásépítéshez szükséges feltételeket.

Küsmödtől észak-nyugatra fekszik a Barát-dűlő. A hagyomány szerint itt állt a barátok erődített kolostora, ahonnan később leköltöztek a faluba. Derencsetetőn önálló, magas bükkfa áll, melyet Ilona Jancsinak neveznek. Küsmöd legszebb, legbátrabb, legünnepeltebb legényét Ilona Jancsinak hívták. Beállott honvédnek, s páratlan hős volt a csatatéren, de elbukott a szent ügy, melyért harcolt, s üldözni kezdték. A hegyekben bujdokolt, de körülkerítették. Hogy üldözői kezébe ne kerüljön, felakasztotta magát. A nép ünnepélyesen temette el halottját e fa alá, amelyet róla nevezett el, s tetejére zászlós kopját tűzött. Küsmöd nevezetessége a Firtos lova-szikla és a vár is.

A mezőgazdaság nyújt a falu számára megélhetést. Az első világháború előtt a falu híres volt fazekasairól, asztalosairól is.  Ma is áll a főúton Beretzki Zsigmond háza, amely 1858-ban épült, és amelyre Bem tábornokot és saját magát lóháton festette meg.