Kissolymos

A falu néveredetéhez fűződő történet szerint Apafi Mihály 17. század végi uralkodása idején egy új adónemet vezettek be, melyet sólyomadónak neveztek, és amelyet a fejedelmi udvarnak kellett befizetni, a fejedelem pedig a maga során továbbította ezt a „hatalmaknak”. 1701-1702 között a két Solymos településből huszonegy solymász fizette, avagy pontosabban „tenyésztette” ezt az adót. Hisz a középkorban a sólyomtenyésztés fejedelmi foglalkozás volt, és egyben szórakozást is jelentett. Az adó törlesztésére kijelölt települések feladata volt évente leadni egy bizonyos számú sólymot, talán nyolcat.

A két Solymos nevének eredete feltehetően ezen foglalkozásból származik, vagy a sólymok tenyésztési helyéből következik, mindezekre vonatkozó hiteles feljegyzés nincs.

Van még egy legenda, amely a két falu nevéhez kötődik. Egy solymárnak csak két sólyma maradt, és szabadon engedte őket. A nagyobbik a nagysolymosi, a kisebbik pedig a kissolymosi templom tornyára szállt rá. Ezért hívják az egyik falut Nagysolymosnak, a másikat pedig Kissolymosnak.

A legendáktól függetlenül tény, hogy a két település már régi idők óta lakott. A feljegyzésekben Kissolymos nevét először 1318-ben említik, az 1567-es adójegyzékben pedig 32 portával szerepel.

A most Várhegynek nevezett rész tetején egykor várszerű erődítmény állt, melyet a helybéliek Törökvárként ismernek, és Domán pasa várának tekintenek.

Kissolymos a középkorban katolikus falu volt, a reformáció hatására pedig lakosainak nagy része áttért az unitárius vallásra. Jelenleg két temploma van: a reformátust először 1638-ban említik, az unitáriust pedig 1797 és 1811 között építették.