Firtosváralja

Firtosváralja Székelyudvarhelytől 21 km-re északnyugatra a Firtos-hegy lábánál a Konyha-patak völgyfőjében fekszik.

Közigazgatásilag Farkaslakához tartozik, melytől 10 km-re északnyugatra van.

A falu valószínűleg a tatárjárás után épült, és századokig a Firtos család birtoka volt. A Váralja elnevezés a falutól északra fekvő Firtos-hegy tetején álló egykori várra utal, amely a XII. századi határvédő várrendszer egyik pontja volt.

Firtosváralja régi neve Besenyőfalva, valószínűleg a tatárjárás után épült, századokig a Firtos család birtoka volt. Lakói eleinte szabad székelyek, majd később valószínűleg a Firtos vár jobbágyai voltak egy rövid ideig, majd újból szabad székelyként élték életüket. A település római castrumként a 2. század végén épült, majd többször újjáépítették. Itt később egy 13. századi templom maradványai kerültek elő. 1737-ben a minoriták szerezték meg és kis kápolnát, valamint zárdát építettek falai közé, az épületek azonban megrongálódtak és 1783-ban elhagyták őket, végül 1819-ben Atyha község, tőle pedig 1820-ban Firtosváralja vette meg. Ma csak alapfalai látszanak. 1831-ben a vár mellett gazdag római kori aranypénzleletet találtak.

A falunak 1910-ben 348, túlnyomórészt magyar, 1992-ben 207 lakosa volt (143 magyar, 64 cigány).

Firtosváralja temploma jelenleg felújítás alatt áll.

Nevezetesebb a faluban az esperesi vizsgálószék napja. Ezen a napon az elmúlt év egyházi életét értékelik ki és ünneplik szavalással. Évente megrendezik a kosaras bált is, s időszakonként a szüreti mulatságot.

Jó gyümölcstermő vidéknek számít, népszerű termény az alma. Többen bort készítenek belőle. Korábban híres volt az aszalt vackoráról, de ezeket a fákat a kommunizmus idején kivágták, s a mesterség így feledésbe veszett.