Firtosmartonos

Firtosmartonos Székelykeresztúrtól 18 km-re északra a Gagy-pataka folyásának felső szakaszán, az Ijesztő-Bükk tövében fekszik.

Nevét az ősi magyar martos (= meredek) melléknévből kapta, mivel közelében ma is sok a suvadás, földcsuszamlás. 1906-ban megkülönböztetésként kapta mai nevét a közeli 1063 m magas Firtos-hegyről. Területe már az ókorban lakott volt.

A falutól északra levő meredek hegy tetején szabályos római castrum nyomai látszanak. Ezzel szemben a Gagy vize feletti Beszér-hegy alatti Hetes nevű tisztáson egykori római település nyomai vannak. További sáncok nyomai látszanak feljebb a Herceglác felett és a falun alul, a Sherenás oldalában is.

A 16. században kis fatemploma volt, de földcsuszamlás áldozata lett. Második temploma 1794-ben épült, de 1823-ban ez is romokban állt. 1834-ben épített harmadik temploma alatt 1861-ben csúszott meg a talaj.

Itt született Gálffy Mihály ügyvéd, akit a Makk-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1854. március 10-én Marosvásárhelyen a Postaréten kivégeztek. Martonosi Gálffy Mihály (Firtosmartonos, 1817 - Marosvásárhely, 1854. március 10.) magyar vértanú, ügyvéd, kardvívó bajnok, a nagy múltú székely lófő martonosi Gálffy család unitárius vallású sarja. A Makk József nevével fémjelzett összeesküvésben fölkérték, hogy a száműzetésből való hazatérését tervezgető Kossuth Lajos erdélyi hatalomra jutását előkészítse. Minden a legnagyobb titokban folyt, de a francia kormány a megígért segítség helyett elárulta a magyarokat közös ellenségüknek, a bécsi kamarillának. Azok addig semmit sem tudván a dologról, kémeket küldtek Erdélybe, majd újabb árulás folytán (a beépült áruló Bíró Mihály kisgörgényi földbirtokos, a „székely Júdás” volt, aki már '48-ban is gyanúsan viselkedett, '49-ben pedig alkalmasint beszervezték az osztrákhű hatóságok). Az összeesküvést felgöngyölítették, vezetőit Bécsben felségárulás vádja alá helyezték, s kötél általi halálra ítélték. Gálffy Mihályt, sógorát, Török Jánost, a református kollégium vallás-, erkölcs- és földrajztanárát valamint Horváth Károly földbirtokost, akinek balavásári szőlejében a hazafiak egykor találkoztak, Benedek Dániel és Bertalan László ismeretlen foglalkozású (az obeliszken nem is szereplő) székely mártírokat a zokogó nép között állig fölfegyverzett katonák hurcolták Marosvásárhelyen végig, a vesztőhelyre. A részvét és tiltakozás jeléül a lakosok minden ablakba fehér szalagot tűztek. A Postaréten akasztással végezték ki őket 1854. március 10-én. Tetemüket ott, helyben földelték el, mésszel való leöntésüktől, a közhangulat miatt, eltekintettek. Gálffy feleségét, Rozáliát szintén halálra ítélte Haynau, az osztrák császár azonban nem engedélyezte nők kivégzését, így Kufstein várbörtönében, rabságban halt meg, három árvájukkal nem tudni, mi történt ezután. Mártíromságuk helyén, a haláluk huszadik évfordulóján - 1875. július 2-án  - avatták fel a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékművét (az avatóbeszédet Orbán Balázs néprajztudós mondta).

Firtosmartonosban 2011. március 13-án, vasárnap avatták fel Gálffy Mihály mellszobrát. Az unitárius templom kertjében felállított bronzalkotást Zavaczki Walter székelyudvarhelyi szobrászművész készítette.