Etéd

Etéd Székelykeresztúrtól 22 km-re északra a Küsmöd- és a Firtos patakának összefolyásánál az Etédi-medence kiszélesedő völgysíkján fekszik.

Neve a régi magyar Ete személynévből származik.

Etéd Gagy menti község, közel a bözödújfalusi tóhoz. Ezt azért is érdemes megemlíteni, mert az etédi gáborcigányok adventisták, s dogmatikájuk több pontban egyezik a valamikori szombatosokéval, mindenekelőtt a szombat ünneplése, az Ószövetség kiemelt szerepe s még egészségügyi törvényeik is, így disznóhúst nem esznek.

Az adventizmus úgy terjedt el nálunk, hogy az első térítő a szombatosok hírére látogatott Erdélybe. Az első adventista gáborok a nyárádkarácsonyfalviak voltak még a hetvenes években, a mai napig a legerősebb közösségük. A gáborcigányok széles karimájú kalapjukról ismeretesek Erdélyben, sokfelé élnek a nagyvárosokban is, Kolozsvárt, Temesvárt, Nagyvárad, Marosvásárhely és környékén, rézművességükkel, bádogosságukkal tűnnek ki, s azzal, hogy szigorúan egymás közt házasodnak, anyanyelvük a romani nyelv ún. oláhcigány nyelvjárása. Nem vegyülnek sem más romával, de a magyarokkal sem. Jöhet bármilyen gazdag, művelt, elismert magyar férfi. Ha megszökik mégis egy-egy lány - van rá példa -, akkor kitagadják, kiközösítik. Az adventista gábor nem iszik, nem dohányzik, nem mulatozik. Ez óriási különbség a többi gáborral szemben, azok a férfiak nagyon szeretnek ugyanis mulatni. Nem járnak táncolni sem, a fiatalok nem diszkóznak és nem beszélnek csúnyán, nem káromkodnak. A megtérés úgy folyt le, hogy a nyárádkarácsonyfalviak voltak az elsők, őrájuk pedig a többi gábor felnéz, egy felső rétegét képviselik a csoportnak. Mivel a kapcsolat szoros a gáborok közt, a térítés belső embereken át folyt. 1990 után megnyíltak a határok, kijártak Magyarországra, és ott adventista közösségeket látogattak, többnyire ott keresztelkedtek meg. Télen itthon tartózkodnak, s Etéd szomszédságában, Kőrispatakon létezik magyar adventista közösség, oda kezdtek átjárni. Most már annyian vannak, hogy Etéden is szeretnének saját imaházat építeni.

Kőrispatakon magyar adventisták élnek, az etédiek egyelőre oda járnak át szombatonként. A kőrispataki gyülekezet közel száz éves, nagyon öreg tagjai is vannak, akik még börtönt is szenvedtek hitük miatt. A cigányoktól nemhogy nem zárkóznak el, hanem nagyon is nyitottak irányukban. Ez hitük egyik lényeges jegye, hangsúlyozzák, hogy mi valamennyien testvérek vagyunk, mindenki egyenjogú, és ezt pontosan azzal bizonyítják, hogy mindenkit befogadnak, s hogy amit állítanak, azt életelvként gyakorolják.

Etéden kiváló pálinkafőzde működik, amelyet 2003-ban alapítottak. A cég tevékenysége gyógynövényszárítással, tinktúrák készítésével indult, majd a gyümölcspálinka gyártására szakosodott. Jelenleg tíz féle pálinkát készítenek, amely egy részét termesztett gyümölcsből, másrészt erdei gyümölcsökből főzik.