Bágy

Székelyudvarhelytől 10 km-re délkeletre a Bágyi-hegy déli lejtőjén a Dályai-patak (vagy Dá-pataka) mellett fekszik.

A falu melletti 856 m magas Várhegyen a 1662-ben épült fel vára a környék hat falujának összefogásával a török és tatár támadások ellen. Ostromot nem szenvedett, valószínűleg elhagyatottságában magától omlott össze. Alapfalai is alig látszanak.

1910-ben 561, 1992-ben 244 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

Bágy központjába érve a főtéren találjuk a kőkerítéssel övezett református templomot, amely a 15-16. század fordulóján épülhetett gótikus stílusban. 30 m magas tornya 1804-ben épült (bár már 1792-ben megkezdték a pénzgyűjtést hozzá). A református templomszentély külső támpilléreiről lehulló vakolat alatt a karbantartáson dolgozó kőművesek 2013. május 25-én rovásírásjeleket ismertek fel. 

Pitó Zsolt bágyi lelkipásztorral a legnagyobb körültekintéssel kezelték a kőbe vésett feliratot, amely teljes egészében láthatóvá vált. Legvalószínűbb olvasata: „URBN BNDÓ CSNALTA”, azaz „Urbán Bandó csinálta”. Különösen értékes, hogy másodlagos beépítésben, fejjel lefelé helyezték be a falba a 13. századból származó követ. Ez arra is utal, hogy a másodlagosan beépítők, bár felismerték felirat jellegét, és igyekeztek látható díszhelyre tenni (akár a bonyhai templomnál), olvasni már nem tudták.

Végre egy olyan világos és dokumentálható eredetű felirat jött napvilágra, mely a magyar rovásírás kurzív és mindennapi használatát bizonyítja a reformáció kora előtti időkből.