Bágyi várrom

Bágy felé haladva a falu melletti 856 m magas Várhegyen a 1662-ben épült fel a bágyi vár, a környék hat (Bágy, Ége, Dálya, Lókod, Patakfalva és Recsenyéd) falujának összefogásával a török és tatár támadások ellen.

Ostromot nem szenvedett, valószínűleg elhagyatottságában magától omlott össze.

A vár hat bástyája egy-egy külön falu építése és menedékhelye volt. Mindegyik saját faluja irányába nézett, így belőlük megfigyelhették az ellenség mozgását.

A bágyi vár a környező települések őrszeme volt a Hargita környéki várrendszer egyik tagjaként, ahonnan vész idején éjszakai tűzjelekkel üzentek, ha ellenség portyázott a Székelyföldön.

A bágyi vár romjait régészeti rezervátumnak nyilvánították. Ezekből mára nem sok maradt fenn, köveit a múlt században a falu házainak felépítésére használták.

Bágyi vár és környéke (In: Orbán Balázs: A Székelyföld leírása)

Bágy a falu. Oromtető. A bágyi vár látható maradványai. Alaprajza. Regék, hagyományok. Bágy-Telekfalva alakulása. Lokod. László király a bágyi várban. A bágyi vár kulcsai. Kilátás. Szabárcs. Szent László. A Cintoromban lévő régi templomromok. A telekfalvi kőlyukak. Telekfalva. Tamafalva. Sándorfalva. A telekfalvi barlangok erőditései. Tatárharczok. Regék.

Szent-Páltól nyugotra egy kopár, két csucsos hegy magasul fel, bizár alaku kopasz kegy, mely az egész vidéken uralog, s mely messziről egy fekvő teve alakját ábrázolja. Ez a bágyi várhegy. A hasonnevü falu csaknem e hegy tetején, a déli csucs aljában fekszik, gyönyörü regényesen nehány ezer lábnyira a Homoród szinvonala felett, s nevezetes szép szövetü pokróczairól, miket a bágyiak gyapjuból szőnek, s azzal messze vidékre kereskedést üznek.

Tovább...

További érdekességeket olvashatsz a bágyi várhegyről a Székelyföld 7csodáján!